|
R�mai Katolikus Templom Római Katolikus Templom
Jászapáti a Tisza és a Zagyva közti síkságon fekszik, az Alsó-Jászság központja. Lakosainak száma 9106 f�. Apáthyszállást az els� írásos okmány 1391-ben említi. Ekkor már Sz�z Máriáról nevezett, k�b�l épült templom állt itt. Középkori m�emlék. A XIII. század végén vagy a XIV. század elején épült a mai helyén (román és gótikus maradványok). Gótikus stílusjegyei: a torony csak egy oldalával támaszkodik a templom falához, faragott k�b�l készült támpillérei vannak, amelyek a torony sarkainál állnak, csúcsíves ablak az „öreg” toronyban. A tornyok körüli rész ma is az eredeti, azt sohasem bontották le.
A keleti tornyot Horváth Lukács „apatiszállási kapitány” 1493-ban építette a támpillér felirata szerint (a fél nyolcas jel – négyes számot jelent), melynek kb. 5 ölnyi magasságú része ma is megmaradt. Jól látható, hogy a fölötte lév� rész sarkai lekerekítettek.
Jász �seink minden évszázadban adtak hozzá valamit. Az eredetileg gótikus épületet 1745-59 között a város barokk stílusban kib�vítette. Braun Sebestyén épít�mester 24 öl hosszú részt és egy új tornyot építettek hozzá, ekkor készült a boltíves kórus és sekrestye. Felszenteléskor Kálmán János plébános azt mondta: „Sosem fogják azt a jászapátiak megérni, hogy a templom megteljen”. Az élet azonban ezt hamar megcáfolta, mert az egyre növekv� lakosság befogadására kicsinek bizonyult.
1805-ben már terveket készítettek a templom b�vítésére, de csak 19 év után jutott a város anyagilag olyan helyzetbe, hogy az építést megkezdhesse. (1825-ben az új alapk� emlékirata szerint Jászapátinak 7350 katolikus lakosa volt.) Rábel Károly gyöngyösi építész és Homályossy Ferenc szolnoki kamarai ácsmester tervezte és végezte a kib�vítést.
1828-ra fejezték be az újabb átépítést, kereszthajóval b�vítették, új szentélyt emeltek, mindkét oldalon sekrestyével. A régi templom alatt sírbolt is volt, ahová 1759-ig temetkeztek, és amit 1825-ben töltöttek be.
A templom 3500 ember befogadására alkalmas, hossza 62 méter, a tornyok magassága 34 méter. Az Egri Egyházmegye második legnagyobb temploma az egri bazilika után.
A bejárati ajtó még a régi templomból való, fölötte a város 1750-es címere. Az ajtó fölötti falfülkében Szent Anna, karján a kisded Sz�zanya. A homlokzat csúcsán Sz�z Mária csillagkoszorúval ékesített k�szobra. A torony és a homlokzat ablaki félköríves záródásúak, oldalsó ablakai félkör alakúak, ezért a templom egészen világos.
A hatalmas méret� gótikus eredet�, majd barokkizált templom mennyezeti boltozatának összfelülete mintegy 1400 m2. A teljes felületet neobarokk falfestés borítja.
A teljes bels� felületet 1872-ben Gross gyöngyösi szobafest� újrafestette. Vándorfy János káplán 1895-ös leírásában dicsér�leg szól a gyöngyösi mester által festett ornamentikáról mind azok esztétikai értéke, mind pedig jó megtartása miatt, de a képekr�l rossz véleménye volt. Gross a jelenlegit�l nagyon eltér� díszít�festést készített. Az � képeinek formátuma elszürkült-elfeketedett formában rendre megjelenik a mai festmények központi részein.
Vágó Pál és Szirmai Antal fest�m�vészek festették a jelenlegi neobarokk szekkót és ornamentikát (1904-1905). A szekkók nemzetközi színvonalúak. Az ornamentika szintén nagyon értékes, mivel ilyen magas színvonalú összefügg� díszít� festés már alig van hazánkban. Mindkét m�vész enyves technikával dolgozott a képek festése során. A középkor óta gyakorta alkalmazott technika olcsó, gyors és egyszer� volt. Az aranyozást a szakember véleménye szerint csak valódi arannyal készíthették.
készítette: ►gu®iga56◄
Forrás: www.jaszapatitemplom.hu
Cím: 5130 Jászapáti, Pet�fi Sándor út 1. Tel: 0657-441-064 GPS koorináták: |