Szentháromság Római Katolikus Templom

1703-ban már állt egy kis templom Jászalsószentgyörgyön, amelyet osztrák csapatok égettek fel a Rákóczi-szabadságharc alatt. Az 1710-es években újjáépítették az egyházat, amelynek Szent György volt a védőszentje. Azonban az évtizedek alatt a templom boltozata megrepedt. Az új templom 1790 és 1793 között épült barokk stílusban, melynek építője Rábel Károly volt. 1791-ben, amikor még csak a falak álltak, szentelte fel a templomot Nagy Gábor jászapáti kerületi esperes a Szentháromság tiszteletére. Az egyhajós templom tornya a főhomlokzat fölé emelkedik. A templom hossza 46, szélessége pedig 13 méter. Magassága 16 méter. Homlokzatával, karcsú, vörös rézzel fedett, aranyozott gombon végződő tornya keresztjével együtt 46 méter magas. Belső tere három kisebb és egy nagyobb apszissal fedett. Az arányos épület szentélyével keletre, homlokzatával nyugatra néz. A templom belsejét kilenc színes üvegű ablak világítja meg. A festett üvegablakok Ráth Miksa heraldikus munkái. A barokk stílusú templomi padok 1790 körül készültek. A keresztelőkút, amely 1703-ból maradt fenn, tetején aranyozott faragványban megragadva Krisztusnak keresztelő Szent János áltak a Jordán vizében történt megkeresztelkedését láthatjuk. Az empire stílusban emelt szószék és az oltárok 1800 körül emeltettek. A templom középső kupolája alatt áll a szószék, amely az egri minorita templom szószékének mintájára készült. A két gyógytatószék copf stílusban készült.

A főoltár fekete márványból készült, fölül fényes aranyozott szürkemárvány betéttel van ellátva. Az oltárkövét br. Fischer István egri érsek szentelte fel. A tabernákulum a két szárnyas angyallal szintén aranyszínben ragyog. A főoltár mellett Szent István és Szent László királyok márványszobra látható. A Szentháromság tiszteletére emelt templom főoltárkép és a mellékoltárok festményei Sajósy Alajos egri festő munkája. Az 5x2,5 méteres nagyságú alkotás Van Dyck nyomán készült. A bal oldalon a Szent Kereszt és a magyar szentek oltára, a másik oldalon pedig a Szent Anna és a fájdalmas Szűz Mária mellékoltár található. A négy mellékoltár közül kettő Sajósy munkája, a másik kettő későbbi keletű, amelyeket Lochbiller Ferenc készített. A két barokk gyóntatószék felett függő két festmény alkotója ismeretlen. A falfestményeket Mihályi Antal fővárosi festőművész festette. A kupola közepén Munkácsy Mihály "Krisztus Pilátus előtt" című festményének mása szerepel, egy másik boltozaton pedig Leonardo de Vinci Utolsó vacsora című freskójának másolata látható. 1960-ban Gy. riba János jászberényi festőművész újította fel a templom freskót. A templom tornyában négy harang lakik. Három nagyobb és egy kisebb harangja van. 1944-ben a németek elhurcolták a nagyharangot. A község elszármazottai, Jászalsószentgyörgy 600. évfordulós ünnepségének tiszteletére, új harangot öntöttek. A harangot 1999. május 22-én szentelték fel. 1993-ban, a templom 200 éves jubileumára renoválták az épületet. A templom óraszerkezetét 2002-ben újították fel. A felújított templombelsőt 2008. március 8-án adták át ünnepélyes keretek között.

A templom kertjében a millennium alkalmából tölgyfa csemetét ültettek, amely napjainkban hatalmas fává növekedett. A fa tövében egy lapos szív alakú bazaltkő hever, amely két évszázadon át volt a község szégyenköve. A közmegvetés kifejezésére a kisebb bűncselekmények elkövetőit rá.

 

Fotó: www.jaszalsoszentgyorgy.hu

Forrás: Farkas Kristóf Vince - Pető István: Zarándokúton a Jászságban. Jászfényszaru, 2009.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Lukácsi László: Jászalsószentgyörgy temploma = Redemptio 12. évf. 2. sz. (2005. április) 6-7. pp.

Lukácsi László: Hírek Alsószentgyörgyről = Redemptio 15. évf. 2. sz. (2008. április) 19. p.

Lukácsi László: Szégyenkő a templomkertben = Redemptio 15. évf. 4. sz. (2008. augusztus) 7. p.

Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

Cím: 5054 Jászalsószentgyörgy, Fő u. 76.

Tel: 06-57-456-522

GPS koorináták: