Hamza Gy�jtem�ny �s J�sz Gal�ria

Hamza Gy�jtemény és Jász Galéria


A jászberényi Hamza Múzeum 1995. július 15-én nyitotta meg kapuit. A múzeum Hamza D. Ákos fest�m�vész-filmrendez� és Jászberény városa közt 1987-88-ban létrejött megállapodás gyümölcse. A megállapodás értelmében az akkor még Brazíliában él� fest�m�vész a Jászságnak és Jászberénynek ajándékozta a fest�i életm�vét reprezentáló mintegy kétszáz festményt, a város viszont - ennek fejében - segítette hazatelepülését: számára olyan lakhelyet vásárolt, mely halála után múzeumként m�ködhet, bemutatva Hamza D. Ákos munkásságát, és segítve a régió közm�vel�dési munkáját a képz�m�vészet terén. (Egy levél tanúsága szerint Hamza a "Jász Képtár" gondolatával foglalkozott, melynek csak megalapozója lenne az általa adományozott képanyag. Ismerve a Jászság és Jászberény képz�m�vészeti múltját és jelenét, s azt, hogy e múlt dokumentumai alig voltak hozzáférhet�ek a közönség számára, elképzelése igen bölcs és hézagpótló volt.)

A Hamza házaspár hazatelepülése Jászberénybe egybeesett a rendszerváltással. Ez bizonytalan helyzetet teremtett a múzeum ügyében, ezért Hamza Lehel Mária, Hamza D. Ákos felesége 1991-ben létrehozta a Hamza Múzeum Alapítványt azzal a céllal, hogy az eredeti tervek megvalósulását segítse, annak folyamatosságát biztosítsa. Tettével jelképesen kifejezte, hogy a kultúra értékeinek elismerése és támogatása nem kizárólag rendszerfügg�.

A cél elérése érdekében nemcsak t�két biztosított, de körültekint�en állította össze az alapítvány kuratóriumát is, melynek tagja lett a mindenkori Megyei Múzeumok igazgatója, Jászberény város és a jász városok polgármesterei, a Jász Múzeum igazgatója és néhány magánszemély, akik a kialakult baráti viszony miatt kaptak bizalmat. 1993-ban, Hamza D. Ákos halála után megkezd�dött az adomány múzeummá szervezése. A munkák elkészülte után, 1995 júliusában nyílt meg az intézmény. Ehhez az alapítványi magánt�ke szolgált anyagi háttérként.

A képz�m�vészeti gy�jt�kör� múzeum jelenleg három állandó kiállítással fogadja az érdekl�d�ket. A valamikori lakóház két nagyobb szobájában és folyosóján Hamza D. Ákos filmm�vészeti munkásságát összegz� kiállítás látható. E 2011-ben nyílt tárlat mind a téma, mind a gy�jteményben erre vonatkozó számos korabeli dokumentum okán hiánypótló tekintve, hogy Hamza az 1930-as, '40-es évek magyar filmiparának meghatározó alakja volt. A ház harmadik szobájában Hamza Lehel Mária divattervez�i munkásságának mintegy 40 divatrajza és életm�vének bemutatása várja az érdekl�d�ket. Külön helységben kapott helyet a Hamza D- Ákos festészeti hagyatékából válogatott tárlat.

A gy�jtemény egy másik m�vészházaspár, Hamza Lehel Mária szüleinek dokumentumait is �rzi. A kézirattárban megtalálhatók Lehel Ferenc (1885-1975) fest�, esztéta, m�vészeti író kiadásra kész kéziratai, megjelent m�vei - mint pl. a "Csontváry Tivadar a posztimpresszionizmus magyar el�futára" cím� monográfia -, levelezése Gerlóczy Gedeonnal, a Csontváry hagyaték felvásárlójával és még számos kordokumentum. A hagyaték értékes részét képezi a Lehel Mária (1889-1973) fest�m�vész életét és munkásságát idéz� számos kiállítási meghívó, katalógus, plakát, újságcikk és hat darab eredeti pasztell kép.

A Lehel m�vészházaspár emlékein túl, a múzeum �rzi Hamza D. Ákos 600 kötetes könyvtárát is.

A Hamza Múzeum Alapítvány tevékenysége nem merül ki az alkotások, dokumentumok �rzésével és bemutatásával: kiadványokban teszi közzé a Hamza hagyaték, valamint a jászsági képz�m�vészet feldolgozásának eredményeit. 1996-tól támogatja az ismeretterjeszt� Képz�m�vészet-barátok Körét, mely 2004-t�l b�vebb tagsággal, Jászsági Képz�m�vészet-barátok Egyesülete néven segíti a múzeum célkit�zéseit. 1999-t�l az alapítvány szintén segíti az alkotó tevékenységgel foglalkozó Hamza Studió m�ködését. Ez utóbbi kortárs m�alkotásokkal gyarapítja a múzeum gy�jteményét. A jászságban élt, alkotott vagy más módon kapcsolódó m�vészek munkásságát folyamatosan id�szaki tárlatokon mutatja be a múzeum, így az elmúlt évek során, mások mellett Makay József, Gecse Árpád, Litkei József, Penczner Pál, Rudnay Gyula, Lehel Mária, Sáros András m�veit is láthatta a közönség. A térséghez köt�d� kortárs alkotók közül Palkó Tibor, Decsi Ilona luca, Verebes György és Máté György is bemutatkozott már önálló kiállításával.

2001-t�l Jászberény városa - miután a többi jászsági település e város javára lemondott a Hamza-hagyatékról - egyedüliként fogadta be a gy�jteményt, melynek m�ködtetésére létrehozta a Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítványt. A múzeum ma is ebben a formában m�ködik, és sokrét� tevékenységével a Jászság képz�m�vészeti értékeit méltó módon prezentáló Jász Képtár létrehozásán fáradozik.

 


 

 

Cím: Jászberény, Gyöngyösi út 7.
Telefonszám: 57/503-260; 57/503-261
Nyitva tartás: Április 01. - október 31. között: Kedd-Vasárnap 10.00-18.00
November 01. - Március 31. között: Kedd-Vasárnap 10.00-16.00
Megközelítés: GPS koordináták: GPS koordináták: 47.505775 / 19.910512



    



Add a Facebook-hoz


JASZSAG.EU



A J�szs�g - (c) JASZSAG.EU, JABE, BL 2011.