|
|
Virág Gellért Tájház Virág Gellért Tájház
Igyekeztünk a hagyományos lakószobát berendezni oly módon, ahogyan az általános volt a paraszti családoknál Jánoshidán a régi időkben. A ház bejárati ajtóján keresztül először a „pitar”-ba lépünk. Itt található a kemence fűtésére kialakított „kamin”. A pitar, konyha felszerelése volt a „kaszli”, a mai konyhaszekrény elődje. Bemutatjuk a kenyérsütés használati tárgyait a teknőtartót a teknővel, azon vannak a keresztfák amelyek a sütőabroszt tartották. Láthatjuk a különböző szakajtókat, a szakajtóruhával, és a kenyérkosarat, a nyers kenyér kemencébe való berakásához A szoba mennyezete gerendás, fehérre festett deszkás. Földje padlós, ami a régi időkben agyag padozatú volt, rajta háziszőttes pokróc, szőnyeg van. A bejárati ajtó mellett helyezkedik el a kemence, a padkával, suckóval. A kemence volt a „központi fűtőtest” a lakásban, télen naponta kétszer fűtöttek benne. Hetente volt kenyérsütés. A két oldalon helyezkednek el a szekrény a sublót, valamint a két ágy. Az ablakok előtt a kanapé, ez volt a gazda fő helye. A két ablak közötti részen van a díszes, faragott tükör, alatta a feszület. A kanapé előtt áll az asztal négy székkel, felette helyezkedik el a díszes csigáslámpa. A vetett ágyban szalmazsák, rajta vászon lepedő, ezen a csipkés, horgolt, hímzett párnák (5 db), és a dunna. Az ágyat hímzett ágyterítővel takarták. Az ünneplő ruhákat az akasztós szekrényben, az egyéb ruhákat a fiókos sublótban tartották. Régen jelentős növénye volt a paraszti gazdaságnak a kender. A feldolgozás eszközei közül néhányat még sikerült összegyűjteni és bemutatni, mint a guzsaly, rokka, motolla, gombolyító. A ház harmadik helyisége a kamra volt, ebben tartották az élelmiszert, mint lisztet, búzát, bort, az értékesebb eszközöket. Mi a kisebb használati tárgyakat mutatjuk be ebben a részben. Mint pl. a köpülők, morzsoló, mozsár, mángorló, gereben vagy kenderfésű - Jánoshidán ezt „héhélyezőnek” mondták. Itt látható a káposztás savanyító dézsa, a favilla, az aratáskor használt marokszedő kampó, stb. A 1900-as évek elejétől vált divattá, hogy az ámbitus végén kiskonyhát, nyári konyhát építettek. Később egyre inkább ez vette át a konyha funkcióját. Ennek tartozéka volt a „berakott porhelt”, amelyben a tűzrevaló a csutka, szárízék, napraforgószár, és nem utolsó sorban a taposott ganéj volt. Talán már az utolsó pillanatban, de még sikerült megmenteni a múlt emlékeiből egy kevés részletet, és ezzel is hozzájárulni a község kulturális örökségének megőrzéséhez. Köszönet illet ezért minden adományozót, mert hozzájárultak ahhoz, hogy az utánunk következő nemzedék is megismerhesse, milyen lakásban éltek nagyszüleik, dédszüleik. Felsoroljuk azoknak a neveit, akik adományaikkal segítették a tájház kialakítását: Kátai Józsefné, Szűcs Sándorné, Molnárné Nagy Irén, Lipták Jánosné, Papp János, Molnár Ferencné, Szabó Jánosné, Darók Mihályné, Göblyös Béláné, Gazsi Jánosné, Berczeli István, Papp Béláné, Krasnyánszki Andrásné, Szőke Albert László, Darók István, Pető Lajosné, Serfőző Jánosné, Szőke Pálné, ifj. Zámbori József, Valcsik József, Ferencsik Gyuláné. Kérünk mindenkit, időset, fiatalt, őrizzük együtt a településünk, népünk hagyományait, őrizzük a még fellelhető megmentett kincseinket, gyarapítsuk azokat, mert ha nem vigyázunk rájuk, örökre elvesznek. Várjuk az érdeklődő látogatókat, a gyűjtemény megtekinthető bejelentkezés alapján. A bejelentkezést megtehetik személyesen, vagy telefonon a Faluházban.
Zámbori Jánosné
Cím: Jánoshida, Deák Ferenc utca 38. |
 
JASZSAG.EU |
2009.augusztus 31.-én ünnepélyes keretek között megnyílt a Jászság 19. tájháza. A megnyitón az egybegyűlteket Eszes Béla polgármester köszöntötte, aki elmondta, hogy pályázati pénzből, és önkormányzati forrásból valósult meg a Virág Gellért emlékház, és helytörténeti gyűjtemény. A kiállítást, illetve helytörténeti gyűjteményt Dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója nyitotta meg. Közreműködött Horváthné Szabó Katalin pedagógus, jelen volt Zámbori János, Jánoshida jászkapitánya. Településünk történeti emlékeit mutatjuk be, ebben a felújított, háromosztatú paraszti házban. A helytörténeti gyűjtemény az 1800–as évek végétől, az 1950-es évekig mutatja be a falusi élet eszközeit, használati tárgyait, amelyek még fellelhetők voltak községünkben.