|
Ábelné Molnár Mária - csipkekészítő Ábelné Molnár Mária – csetneki csipke
Ábelné Molnár Mária Cím: 5130 Jászapáti, Makó út 18.
Az általa nyújtott szolgáltatások a következők:
A csetneki csipke története a 20. század elejére nyúlik vissza. A csetneki asszonyok a 19. században elsősorban dohánytermesztéssel foglalkoztak. A dohányipar az 1880-as években visszaesett. A felszabaduló női munkaerő képzésével a Szontagh nővérek egy – az európai divatnak megfelelő – csipke készítési kultúráját honosították meg. Így alakult ki a gömöri vert csipke mellett egy sajátos motívumvilágú csipkekészítési technika.
A Szontagh nővérek több évtizedes előkészületek után 1905-ben hozták létre háziiparukat, amely az ír horgolt csipke készítésének hagyományain alapult. Az úrikisasszonyok a tervezéstől a készítésen át az értékesítésig tökéletesen kiegészítették egymást. Gyermekeik nem lévén, halálukig anyai szeretettel egyengették a csetneki csipke sorsát, amely sok tervezés és áldozatvállalás után vált igazi magyar csipkévé.
A Szontagh testvérek nem elégedtek meg az ír csipke készítési módszerének átvételével, ezért a magyar úrihímzés formáival gazdagították a motívumkincset. A csipkéket Aranka tervezte, míg az első mintadarabokat Erzsébet készítette.
1907-ben már 192 rajz csipkeváltozata készült el. Legfontosabb elemeik a karika, a cseresznye, a bajuszka, a cakkos kör, a kis és szárnyas gránátalma, a cakkos tulipán, a levél és a nagy zárt rózsa lettek. A kezdetben horgolással hálózott felületek helyébe a sokkal légiesebb csipkeöltés vagy varrás lépett. A csetneki csipke igen rangos elismerésekkel büszkélkedhet. Sok rendezvényen, kiállításon és vásáron mutatták be az érdeklődő közönségnek.
Mária egészen korán, az általános iskolai évei során kezdett el foglalkozni a kézimunkával, horgolással, kötéssel, hímzéssel, valamit rongyból kis állatfigurák varrásával. A csetneki csipkével 2002-ben ismerkedett meg, amikor egy hirdetésre jelentkezett, ahol bedolgozókat kerestek. Így hát az addig méltatlanul feledésbe merült Csetneki csipke az életműdíjas Medgyesiné Vághy Ida kutatómunkája révén több mint fél évszázad után újra éledt.
|