|
�beln� Moln�r M�ria - csipkek�sz�t� Ábelné Molnár Mária – csetneki csipke
Ábelné Molnár Mária Cím: 5130 Jászapáti, Makó út 18.
Az általa nyújtott szolgáltatások a következ�k:
A csetneki csipke története a 20. század elejére nyúlik vissza. A csetneki asszonyok a 19. században els�sorban dohánytermesztéssel foglalkoztak. A dohányipar az 1880-as években visszaesett. A felszabaduló n�i munkaer� képzésével a Szontagh n�vérek egy – az európai divatnak megfelel� – csipke készítési kultúráját honosították meg. Így alakult ki a gömöri vert csipke mellett egy sajátos motívumvilágú csipkekészítési technika.
A Szontagh n�vérek több évtizedes el�készületek után 1905-ben hozták létre háziiparukat, amely az ír horgolt csipke készítésének hagyományain alapult. Az úrikisasszonyok a tervezést�l a készítésen át az értékesítésig tökéletesen kiegészítették egymást. Gyermekeik nem lévén, halálukig anyai szeretettel egyengették a csetneki csipke sorsát, amely sok tervezés és áldozatvállalás után vált igazi magyar csipkévé.
A Szontagh testvérek nem elégedtek meg az ír csipke készítési módszerének átvételével, ezért a magyar úrihímzés formáival gazdagították a motívumkincset. A csipkéket Aranka tervezte, míg az els� mintadarabokat Erzsébet készítette.
1907-ben már 192 rajz csipkeváltozata készült el. Legfontosabb elemeik a karika, a cseresznye, a bajuszka, a cakkos kör, a kis és szárnyas gránátalma, a cakkos tulipán, a levél és a nagy zárt rózsa lettek. A kezdetben horgolással hálózott felületek helyébe a sokkal légiesebb csipkeöltés vagy varrás lépett. A csetneki csipke igen rangos elismerésekkel büszkélkedhet. Sok rendezvényen, kiállításon és vásáron mutatták be az érdekl�d� közönségnek.
Mária egészen korán, az általános iskolai évei során kezdett el foglalkozni a kézimunkával, horgolással, kötéssel, hímzéssel, valamit rongyból kis állatfigurák varrásával. A csetneki csipkével 2002-ben ismerkedett meg, amikor egy hirdetésre jelentkezett, ahol bedolgozókat kerestek. Így hát az addig méltatlanul feledésbe merült Csetneki csipke az életm�díjas Medgyesiné Vághy Ida kutatómunkája révén több mint fél évszázad után újra éledt.
|