Jásztelek a Jászság közepén, a Zagyva bal partján terül el. Közúton a 32-es főúton érhető el, illetve a 31-es főútról Jászjákóhalma felől egy mellékúton.
A község nevét először Hunyadi János említette oklevelében, 1449-ben. Kezdetben a falu neve Mihálytelek volt. A monda szerint a települést egy Bak Mihály nevezetű pásztorember alapította. A községet később Jász-Mihályteleknek hívták, majd a községnevek törzskönyvezése során 1901-ben a nevet Jásztelekre cserélték.
1993 és 1994 nyarán Jásztelek határában régészeti ásatások folytak. Az archeológusok a mezolit (középső kőkori) rétegben egy 5,20 m átmérőjű vadászkunyhót találtak, mely valószínűleg Kr. e. 7000-ből maradt fenn, ezzel az Alföld legidősebb építménye.
 
Nevezetességei: A római katolikus (Szent Márton-) templom 1741-ben épült, barokk stílusban. A Római katolikus (Havas Boldogasszony-) kápolna 1831-1839 között épült. A Lourdes-i barlang 2002-ben készült. A Szentháromság-szobrot 1845-ben, a Mária-szobrot 1874-ben állították.
A Tájházat egy XIX. század közepén épült lakóházban alakították ki.