A Jászság északnyugati szélén, a Zagyva és a Galga torkolata fölött terül el.
Megközelíthető közúton a 32-es főúton, és mellékutakon Zsámbokon ill. Boldogon át, vasúton a Hatvan-Szolnok vasútvonalon.
A településen halad át a szarmaták által épített Csörsz árok nyomvonala. A város helyén egy 1067-es oklevél említ egy Cosma nevű falut.  A fennmaradt oklevelek Jászfényszarut 1459-től önálló jász székként említik.
1831-ben mezővárosi rangot kapott, de ezt 1872-ben elveszítette. 1993. január 1-jétől jogosult ismét a városi rangra.
Nevének eredetére többféle elmélet is létezik. 1) A Lehel vezérnek tulajdonított kürtöt a település határában találták meg Mátyás király uralkodásának idejében, s minthogy az fényes szaruból készült a települést „Fényszarunak” nevezték el.
2) Nevét a Zagyva szarv alakú (szarv - „szaru”) homokos, fövenyes (föveny -   „fény”) területéről kaphatta, melynek közelében telepedtek le jász őseink.

Nevezetességei: A Városháza, a Papp-kastély, a Rimóczy-kastély, a XVIII. század eleji római katolikus templom, mellette a Szentháromság szobor.
A Kiss József Helytörténeti Gyűjtemény, valamint a Díszkút, mely a városháza előtti téren, a település első artézi kútja helyén áll.